udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
38
találat
lapozás: 1-30 | 31-38
Névmutató:
Albert Levente
2004. november 17.
Nov. 16-án megkezdődtek a régió több települését átfogó Erdővidéki Közművelődési Napok. A rendezvényt a két társszervező, a Gaál Mózes Közművelődési Egyesület elnöke, Demeter László és a baróti művelődési ház igazgatója, Lászlóné Varga Jutka nyitotta meg. Az első rendezvény a Megálló kortárs vizuális műhely tagjainak /Albert Levente, Daczó Enikő, Kolumbán Hanna és Péter Alpár/ tárlata volt. Ezután a baróti Elveszett Világ Természetvédő, Turista- és Barlangászegyesület elnökének, Dénes Istvánnak a Csodálatos mészkővilág című előadása következett. /(hecser): Megkezdődtek az Erdővidéki Közművelődési Napok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 17./2004. november 23.
Véget értek a XII. Erdővidéki Közművelődési Napok Baróton. Bemutatta első régészeti gyűjteményét az Erdővidéki Tájmúzeum. Demeter László, a baróti Gaál Mózes Közművelődési Egyesület elnöke elmondta, a múzeum még használhatatlan. A közművelődési napokon sikeres volt Sylvester Lajos előadása, Kónya Ádám II. Rákóczi Ferencről szóló ismeretterjesztője és Jánosi József Háromszéki táncok című kötete is. Megnyílt a Megálló vizuális műhely tagjainak /Albert Levente, Daczó Enikő, Kolumbán Hanna és Péter Alpár/ kiállítása. Bardócon és Olaszteleken bemutatták Benkő Józsefnek a kézirat elkészülte után 233 évvel, idén kiadott Filius Posthumus című egyháztörténeti kötetét. A komolyzene kedvelői a Kájoni Consort együttes régizene-hangversenyén vehettek részt. Fellépett a baróti római katolikus ifjak BAKI együttese, a vargyasi Csudálókő néptánccsoport, az Erdővidék néptáncegyüttes, a diákcsapatok pedig a Ki mit tud Bölöni Farkas Sándorról? című vetélkedőn mérkőztek. A közművelődési napokkal párhuzamosan zajlott Baróton a TUDEK, 2004 elnevezésű, diákok számára kiírt Kárpát-medencei tudományos verseny erdélyi döntője. Közel 120 dolgozatot mutattak be a diákok. /Benkő Levente: Múzeum nincs, tárlat van. = Krónika (Kolozsvár), nov. 23./2006. február 4.
Tizenkilencedik állomásához érkezett a háromszéki sajátosságként elkönyvelhető Megálló kortárs képzőművészeti kiállítás-sorozat. Február 3-án Sepsiszentgyörgyön, a Képtárban Albert Levente és Péter Alpár mutatta be installációit, illetve utóbbi performanszát is. /(L.): Képaláírás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 4./2006. március 25.
Kézdivásárhelyen ünnepi tárlat nyílt március 15-e emlékére, a legtöbb alkotás az 1848-as szabadságharcra emlékezik. Vetró András kifejező ikergrafikáján Don Quijote tűnt fel. Albert Levente Szegembere, ez a szegekből összeállított alak, március örök harcaira is céloz, amelyek azóta is zajlanak. Látható még többek között Sárossy Csaba kollázsa, Csutak Levente grafikája Mikó Imre-ábrázolás, komor mű Vinczeffy László Honvéd sírkertje. A kiállításon jelen van alkotásaival Kosztándi Jenő, Hervai Katalin, és Jakabos Olsefszky Imola is. /Bogdán László: Ünnepi tárlat Kézdivásárhelyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 25./2007. március 23.
Nem minden község büszkélkedhet egy olyan rangos sajtótermékkel, mint a Csernátoni Füzetek. A kiadvány idén januárban ünnepelte a 16. születésnapját. Első száma 1991 januárjában jelent meg. Címoldalán egy jellegzetes buzogányvégződésű kopjafa díszelgett, derekán, a molnárgomb alatt egy székely kereszttel a főmotívumok között. Azóta a Csernátoni Füzeteknek 38 száma látott napvilágot, egyenként több mint kétezer példányban. A lap színvonalas helytörténeti és művelődéstörténeti dolgozatokat tesz közzé. A csernátoni lap születésénél Haszmann Pál, Kocsis Károly és Salamon Ferenc bábáskodtak. Később olyan szakemberekkel bővült a szerkesztői gárda, mint Simó Erzsébet, Kádár Gyula, Tompa Ernő, Sylvester Lajos, valamint Albert Levente fotográfus. A kiadvány első számait a Háromszék Kiadó adta ki a Bod Péter Közművelődési Egyesület égisze alatt, a 24. lapszámtól kezdődően a megyeszékhelyi Charta Kiadó, illetőleg Kisgyörgy Tamás technikai szerkesztő gondozásában jelenik meg. Haszmann Pál olyan szerkesztői közösséget gyűjtött maga mögé, amelynek tagjai díjmentesen és kötelességtudattal látják el feladatukat. /Brassai István: Székely kereszt és molnárgomb. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), márc. 23./2007. június 16.
Balázs István festőművész pasztellmunkáit mutatta be Sepsiszentgyörgyön, a Míves Házban. Rajzok, festmények, installációk, fotók mellett ezzel a válogatással kapcsolta össze több évtizedes tevékenységét. /Albert Levente: Pasztellvilág, visszatérj! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 16./2007. augusztus 25.
Különös vállalkozásba fogott Sepsiszentgyörgyön tizenegy fotó-, képző- és építőművész: Albert Levente, Bakó Zoltán, Balázs István, Damokos Csaba, Henning János, Kalamár György, Kolumbán Hanna, ifj. Kovács László (fotónk), Petrovits István, Toró Attila és Vargyasi Levente. A folyamat egy éven át tartott, 2002-ben és 2003-ban.,,…célja egy olyan, a művészek által kialakított városkép létrehozása, amely szubjektív módon tükrözi a városnak és lakóinak egy évét”. (A teljes anyag megtekinthető a kiállítás katalógusához csatolt CD-n.) Feltehetőleg éppen a romok miatt a négy-öt éve készült fotográfiák egy része már ma is kordokumentum, hiszen a város épül és változik. /Bogdán László: A város ismeretlen arcai. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 25./2007. október 15.
Sepsiszentgyörgyön a Gyárfás Jenő Képtárban az anyaországból Bráda Tibor, Dréher János, Szotyori László, Váli Dezső, Sepsiszentgyörgyről Miklóssy Mária, Péter Alpár, M. Péter János, Ütő Gusztáv és Vinczeffy László négy-négy festménnyel szerepelt. A budapesti kezdeményezésű magyar festészet napja ünneplését határokon túlra terjesztették. Most számos magyarországi város mellé Lendva, Csíkszereda, Dunaszerdahely és Sepsiszentgyörgy is felzárkózott. /Albert Levente: Összmagyar festészet napja. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 15./2007. november 5.
Sepsiszentgyörgyön az Erzsébet-parkban levő ‘56-os kopjánál gyertyagyújtással emlékeztek a Volt Politikai Foglyok Szövetsége helyi szervezetének felhívására. Jancsó Csaba a november 4-i szörnyűségekről szólt, közösen elmondták az Úr imáját, majd átvonultak az ‘56-os emlékparkba. /Albert Levente: Az ‘56-os kopjafánál emlékeztek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 5./2007. november 29.
November 28-án megnyílt Plugor Sándor kisméretű tollrajzaiból a kiállítás Sepsiszentgyörgyön, a Park Szálló különtermében. A művész özvegye, Miklóssy Mária festőművész által rendezett kiállítást Sylvester Lajos nyitotta meg. /Albert Levente: Plugor Sándor tusrajzai. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 29./2007. december 12.
Sepsiszentgyörgyön a Míves Házban december 11-én Jakabfi Edit, a Plugor Sándor Művészeti Líceum tizenkettedikes tanulója mutatta be vizsgadolgozatát, melynek ihletői a Kőmíves Kelemen ballada, Jókai Aranyembere, de a zabolai Mikes-kastély és kúriák sora is. /Albert Levente: Líra és építészet a Míves Házban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 12./2008. január 11.
Csutak István nyilvánosságra hozott, Székelyföld fejlesztéséről vitaindítónak szánt írása azt mutatja, hogy még mindig nem a cselekvés ideje érkezett el, hanem az eszmecseréé, a vitáé. Csutak István a székek közötti versengést tette felelőssé minden negatívumért. Azt nem lehet kárhoztatni, hogy a székely városok többsége igyekszik saját színtársulatot működtetni, az viszont probléma, hogy nem rendezik meg a székely színházak fesztiválját. Hiba lenne azonban a székek közötti versengést okolni Székelyföld lemaradásáért. Elengedhetetlen az egységes jövőkép, a székelyföldi fejlesztési stratégia. Az eszközök egyike pedig éppenséggel a székek közötti rivalizáció. /Albert Levente: Lehetőségekre alapozott stratégia. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 11./ Előzmény: Csutak István: Székek földje – Székelyföld? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 8./2008. február 12.
Február 11-én megnyílt Vetró András szobrászművész plakettjeinek kiállítása Sepsiszentgyörgyön. Megnyitóbeszédet Vargha Mihály múzeumigazgató, Bogdán László író és Jánó Mihály művészettörténész mondott. /Albert Levente: Szoborerdő. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 12./2008. február 14.
Dr. Szőcs Géza A lélek hangja című kötetét Sepsiszentgyörgyön a Bod Péter Megyei Könyvtár termében is bemutatta február 13-án. Ezúttal is Sylvester Lajos beszélgetett a szerzővel, amelyből – a szerző rádióbeszélgetéseit felelevenítve – nem hiányoztak közös emlékeik sem. /Albert Levente: Harangszó és rádióbeszélgetések. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 14./2008. március 12.
Március 11-én Gocz József bemutatta Háromszék második világháborús frontharcosai című könyvét Sepsiszentgyörgyön, a Székely Nemzeti Múzeumban. A kötetet Boér Hunor muzeológus méltatta, egyfajta emlékműnek nevezve a tanulmányt, mely összegzést nyújt 1541 fogságba esett honvédről, 750 frontszolgálatosról és 750 hadiözvegyről. /Albert Levente: Gocz József új könyve. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 12./2008. április 19.
Várallyay Réka művészettörténész nyitotta meg április 18-án a sepsiszentgyörgyi Gyárfás Jenő Képtár Víz című kiállítását. Változatos anyaggal állt elő a MOA Kortárs Művészeti Műhely. /Albert Levente: A víz ereje. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 19./2008. május 22.
Az 1848-as szabadságharc idején a délvidéki válság kezelésére Magyarországra vezényelt székely határőröknek ,,rossz volt a sajtója”, azaz rossz hírüket keltette elsősorban Mészáros Lázár honvédelmi miniszter, s ezt a csorbát igyekezett kiköszörülni néhány történész. A székely határőrök a magyarországi hadszíntéren 1848-ban című tanulmánykötet bemutatóján Sepsiszentgyörgyön, a Bod Péter Megyei Könyvtárban Csikány Tamás és Kedves Gyula magyarországi hadtörténészek a háromszéki és a csíki zászlóaljak magyarországi szereplését ecsetelték, kiemelve: a hiteles kép az, hogy a székelyek az adott körülmények között teljesítették a rájuk bízott feladatot. Az est házigazdája Demeter Lajos sepsiszentgyörgyi történész a kötet társszerzője. /Albert Levente: A székelyek helytálltak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 22./2008. szeptember 12.
A Gardianul bukaresti napilapban augusztus 22-én egész oldalas közlemény jelent meg a Háromszék napilapról, Sorin Simion újságíró tollából. Ürügyül szolgált Bedő Zoltán Felemelt fejjel, egyenes derékkal című cikke, amely a Háromszék 2008. július 5-i számában jelent meg. Sorin Simion állítása szerint Bedő Zoltán cikkében fegyveres felkelésre szólítja a székelyeket, mert tervei szerint új államot kell alakítani Erdély szívében. E cikket a szerző a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ figyelmébe ajánlotta, amely egyben azt is jelenti, hogy veszély fenyegeti az országot. A cikkben elhangzottakkal az Antena3 televízió is foglalkozott. A Háromszék 2008. augusztus 23-án a Szenzáció uborkaszezon idején című szerkesztőségi cikkben utasította vissza a Gardianulban közölteket, illetve Sorin Simion állításait. Egy kérdés azonban tisztázatlan maradt. Sorin Simion azt állította, hogy az említett cikknek nem Bedő Zoltán a szerzője, hanem Albert Levente, vagyis a szerző nem merte vállalni a felelősséget írásáért, mindezt a Háromszék szerkesztőitől kiszivárogtatott hír alapján állítja. A cikk szerzője Bedő Zoltán, neve ismert, a Háromszékben több írása megjelent, és mindegyikért vállalta is a felelősséget. Nem szorult arra, hogy valaki neve mögé húzódjon. /Albert Levente: Nem szorulok álnevekre. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 12./2008. október 15.
Október 15-én egyszerre nyílik Csíkszeredában a Csíki Székely Múzeumban és Budapesten az Olof Palme Házban a magyar festészet napja tiszteletére rendezett ikerkiállítás. Ugyanazok a székelyföldi és budapesti művészek vesznek részt mindkét tárlaton. Székelyföldiek: Albert Levente, Bob József, Botár László, Deák Barna, Fekete Zsolt, Haller József, Keresztes Györgyi, Kiss Ármánd Zoltán, Kiss Béla, Kosztándi Jenő, Miklóssy Mária, Oláh Tibor, Péter Alpár, Schneller Mária, Siklódy Tibor, Szabó András, Szabó Árpád, Szabó H. Tünde, Szabó Zoltán, T. Várhelyi Imola, Tompos Opra Ágota, Turcza László, Ütő Gusztáv, Vinczeffy László, Vorzsák Gyula. Az ikerkiállításnak 15-én Budapesten lesz a megnyitója, Csíkszeredában pedig 28-án a záróünnepélye. /A magyar festészet napja. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 15./2009. december 21.
Petrovits István hét végén megnyílt kiállításán a kaput mint monumentális emblémát használta. Sepsiszentgyörgyön a Gyárfás Jenő Képtárban történelmi személyiségek képmásai, negyven év válogatása látható bronzban, rajzban. Petrovits István huszonhat köztéri szobrát tartja életműve legfontosabb állomásainak: Mikó Imre, Márton Áron, Benkő József, Czecz János, Kőrösi Csoma Sándor... többnyire Háromszékhez is kötődő történelmi személyiségek képmásai. /Albert Levente: Kapu. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 21./